Balázs új iskolába jár, a Mozgásjavítóba, ami új élményeket hozott, hoz az életünkbe. Új tapasztalások új érzések.
Egyik nap az egyik osztálytársa (egy kislány), aki hétköznap bent lakik az iskolában mesélte remegő szájjal hogy este olyan rosszul érezte magát sírt is. Nem tudtam úgy otthagyni hogy ne öleljem meg. Leültem mellé és megkérdeztem megölelhetem e. Megengedte és éreztem ahogy vékony kis karját ő is körém fonja. Nem volt talán egy perc sem de éreztem hogy akkor ott azt adtam neki amire vágyott. Egy anyai ölelést.
Balázs már nem haragszik ha ilyeneket csinálok 🙂 bár sokszor megkérdezem tőle nem bánja e. Párszor már hallottam tőle: Anya belőled csak úgy árad a szeretet, szeretsz mindenkit!