Sokáig focizni szeretett volna drága gyermekem, sajnos a foci az, ami neki nem pálya! Próbálta a suliban, de csak csalódások érték. Nem vették be a csapatba, csak a kapuba vették be, vagy ami a legrosszabb, nem vették be és csúfolták -Pingvin fiú-.
Átkerültünk a Mozgásjavítóba és kinyílt a világ! Ott nagyon sok sportot kipróbálhatott úgy, hogy nem kellett szét aggódnom az agyam a sérülések veszélyek miatt. Szakemberek lesték minden mozdulatukat úgy, hogy önfeledten játszhattak ők is.
És jött az úszás!
Betegsége miatt 2 éves kora óta úszik. Az a közeg ahol szabadon mozoghat fájdalom nélkül. És jól úszik! Bizonyítja ezt sok érem és az hogy egykori Paralimpikonunk Kovács-Kézdy Réka vette szárnyai alá.
A suliban látom, hogy élvezik azok a gyerekek is akik egyáltalán nem tudnak járni. Ahogy lebeg súlytalanul a víz felszínén és élvezi a súlytalanságot.
Látom a versenyeken ahogy a kéz nélküli gyerkőc olyan vízbiztonsággal és könnyedén szeli a habokat, hogy a deréktól lefelé sérült gyermek „suhan” a vízben!
Arra nevelem a fiam, hogy neki az úszás az élete része kell, hogy maradjon, mindig. Fontos!
